ELESÉG ÁLLATOK

Akármilyen rovarról, lárváról is beszélünk, igen gazdag fehérje, esetenként zsírforrásnak számítanak.

Köztudott, hogy a rovarok, bogarak összességében sokkal természet közelibb, kiegyensúlyozottabb tápértékkel rendelkeznek, mint pl. a húsok.

Tücskök

(barnatücsök, banán tücsök fekete tücsök)

Külön fajt képviselnek, más a megjelenésük, habitusuk. A tücskök a gekkók bázis táplálékuk, mondhatni kenyerük, annak ellenére, hogy jóval kedvezőbb tápanyag összetételű rovarok is rendelkezésre állnak. Ami miatt tömegesen elterjedt tápláléknak számítanak, az az, hogy sok állat fogyasztja, kvázi igénytelenül, gyorsan előállítható a legkülönbözőbb méretben, könnyen tartható a vásárlók számára is. A legtöbb gekkó életének első néhány hónapja tücskök fogyasztására korlátozódik. Nincs ezzel baj, a tücsök talán az egyik legjobb hordozó, sok értékes tápanyag juttatható a szervezetükbe, sokat esznek, sok férbeléjük. Nézzük hogyan, onnan nézve, hogy megvesszük.

Tücsökből rengetegféle méret beszerezhető, a hangyától kezdve a légyméretűn át a kifejlettig. Tehát rendelkezésre áll az adott korú gekkóhoz a megfelelő méretű tücsök is. Fontos, hogy a gekkónk szájméretéhez igazítsuk a tücsök méretét is. Optimális esetben a fiatal állatoknak, beszerzésekor légyméretű tücsökről kell gondoskodnunk, aztán ahogy nő, nagyjából fél éves korától már  adhatjuk a kifejlett méretűt bátran.

A tücsköt tartsuk lehetőség szerint melegen, 25celsisu fok feletti  hőmérsékleten és szárazon, páramentesen. Ha nem tudjuk megoldani ezt a hőfokot, legalább szobahőmérsékletről tudni kell gondoskodnunk. Fontos tudni, hogy azért kell a magasabb hőfok, hogy étvágyukat serkentsük, folyamatos evésre, fejlődésre ösztönözzük őket. 

Bizonyos alacsony hőmérsékleten egész egyszerűen hibernálódnak. Ez is lehet szempont, de erről részletesen nem térnék ki, ugyanis ez nem hobbista szempont, ez azoknak lehet fontos, akik nagy mennyiségben vásárolnak, rengeteget kénytelenek etetni, és nincs kedvük hetente útba ejteni egy-egy üzletet.

Tehát ha megvettük a tücsköket, tegyük a szállító dobozból, zacskóból nagyobb méretű, jól szellőző magas falú, vagy jól zárható műanyag dobozba. A szellőzést mindenképp meg kell oldani. Magas dobozból, tető nélkül nem tudnak kiugrálni, kimászni, míg a zárható doboz tetejét szellőző lyukakkal kell ellátni. Vagy barkácsoljunk, vagy vásároljunk speciális rovartároló dobozokat. Kinek mi az igénye. Tücsköknél elengedhetetlen további kellék a
papír tojástartó dobozok összetépkedve és az alom. A tojástartó doboz búvó és kapaszkodó helyként fontos, az alom több funkciós. Köti a párát, a végterméket és kiegészítő táplálékként szolgál. Alom legtöbb esetben búzakorpa, ez a legelterjedtebb „rovarközeg” amivel találkozunk életünk során.

Azonban itt az első lecke, amivel jót tehetünk gekkónknakk, és ebben ÉN szentül hiszek:

A búzakorpa kiváló pára-szagkötő funkcióval rendelkezik, de bel tartalma kifejezetten károsa. A búzakorpa FITINSAVBAN a lehető leggazdagabb emberi táplálék, malomipari termék. A fitinsavat a természet azért találta ki, hogy a növény a földből felszívott kulcsfontosságú ásványanyagokat a lehető legtovább tudja raktározni, megkötni a fotoszintézis során és az ne tudjon kimosódni. Ez lefordítva azt jelenti, hogy a fitinsvaban
gazdag étrend táplálkozás során igen agresszívan köti meg az ásványanyagokat, gátolja annak felszívódását.

Még azokat is, amik külsőleg érkeznek, tehát nem csak magából a növényből! A gekkóknak pedig létfontosságú a megfelelő ásványanyag, különösen a KALCIUM bevitel. Legyen elég egyelőre annyi, hogy ha tehetjük, szinte minden rovarhoz használjunk alomnak szintén jól beszerezhető zabpehely töretet. A zabpehely fitinsav tartalma töredéke a korpának, ugyanakkor fehérje, ásvány és rostanyag tartalma magasabb. 

Tehát van egy tágas, szellőző dobozunk, benne 0.5-1cm vastag zabpehely almunk, néhány tojástartó bunker és benne rengeteg tücsök. Amik állandóan éhesek, szomjasak. Etessük itassuk őket gazdagon változatosan!

Hálás kosztosok, hatalmas a gyomruk, adjunk nekik sok zöldséget, gyümölcsöt! Adhatunk számukra az utóbbi időben népszerű száraz tücsöktáp keveréket, bogárzseléket. Mindig legyen előttük friss, lédús harapni való!

Ipari körülmények között, ipari mennyiségben elvannak a speciális tücsöktápon és ivóvízen is, teljesen kiváló beltartalom mellett, de otthon adjunk nekik zöldségeket. Ha friss gyümit-zöldet kapnak, szükségtelen külön bűvészkednünk nedves szivaccsal és befőttes üvegbe pakolt kövek között megbúvó ivóvízzel.

Ha szomjasak a zöldséget rágják. A szivacsot amúgy is szeretik megenni, a vízbe pedig sokszor belefulladnak… A jól tartott tücskök sokáig eléldegélnek, tartsuk őket tisztán, állandóan etessük!

Fontos megemlíteni, hogy ha a tücsik sokáig ugyanazt kapják, ráunnak a kajára, tehát változatosan adjunk neki mindenfélét. Nekik is vannak
favoritjuk és olyan, amit nem esznek szívesen, ezt tapasztaljuk ki magunk. Mint minden rovar, ők is érzékenyek a növényvédő szerekre, tehát erre figyeljünk, nyilván ha a gekkóba is jut, velük sem teszünk jót.

Gekkóknak  a barna és banán tücsök jöhet szóba. A kitinben gazdag, vastag „héjú” feketét hagyjuk a pókoknak. Harapós, agresszív fajta, ami nem csak az ujjunkban tehet kárt, ha sokat taperoljuk, de az alvó mozdulatlan álmot alvó gekkóban is kárt tehet, ha igazán pechesek vagyunk.

Tücsöknek adható táplálékok:

Különösen a béta karotinban és vízben gazdag zöldségeket preferáljuk! Pl.: sárgarépa, rebarbara, paraj, sárgadinnye, sárgabarack. Ezen kívül alma, parika, szárzeller stb. Adható továbbá, ha igen lelkesek vagyunk müzli szelet, virágpor, jó minőségű nyúltáp, lucerna, lóhere, tyúkhúr, pitypang is.

Kerüljük a műtrágyában, nitrogénban gazdag ipari salátákat, paradicsomokat, magas savtartalmú citrusokat, a kifejezetten magas foszfor tartalmú banánt, továbbá a kutya-macska tápot. A kutya-macska táp, emlősök tápanyag szükségleteihez van kialakítva(elvileg) nem hidegvérű hüllőkhöz.

Tartsuk figyelemben, hogy gekkónk más anyagcseréjű állatka, bármi, amit neki szánunk, kifizetődőbb, ha zöldségen-gyümölcsön tartjuk, még akkor is ha egyes rovarok kedvelik a „húsosabb” fogásokat.

A magas, melegvérűeknek szánt állati fehérje tartalmú étrend, hosszú távon károsíthatja kedvencünk amúgy is érzékeny, rengeteg munkát
végző kis veséjét!

Ezennel rengeteg információ ismertetésre került, tudjuk a takarmány rovar tartásának alapjait, amit alkalmazni tudunk más rovaroknál is!

Csoki csótán:

A legmagasabb fehérjetartalmú és egyben legigénytelenebb takarmány állatok. Tartásuk, táplálásuk egy az egyben megegyezik a tücsökével. Célszerű a gekkónak szánt csótányt is gyümölcsön-zöldségen tartani, náluk sem javasolt a kutya-macska táp etetése, pedig a csótányok különösen kedvelik a húsosabb étrendet.

Rendkívül hasznos takarmányrovar.

Selyemhernyó:

Minden tekintetben a legkiválóbb táplálék minden állat számára, ami hozzájut! 

Kiváló fehérje, zsír, víz, kalcium aránnyal rendelkezik, szertik is az állatok. 

Táplálásukról nincs túl sok értelme hosszan beszélni, kizárólag friss, zsenge eperfalevelet vesznek magukhoz. Azt is egésznap rágják, míg el nem fogy az utolsó szálig. Ez azonban nem teljesen igaz, ugyanis a leleményes szaporítók be tudják csapni őket, és úgynevezett „silkworm chow”-t készítenek, ami speciális, gyurma-pép halmazállapotú keveréke több összetevőnek és eperfalevél szárítmány örletenek, úgynevezett eperfalevél
lisztnek. Érdekesség, hogy a friss levélen nevelt állat sose fogadja el a pépet, a pépen nevelt viszont azonnal eszi a friss levelet. 

A hernyókat félig zárt műanyag dobozban célszerű tartani, enyhén párás, 26-28fok közötti közegben.

Párát a levél és az állatok „zsizsegése” fogja beállítani, eszünkbe ne jusson vizet spriccelni rájuk!
Fontos a steril, vízmentes környezet, továbbá csak tiszta kézzel fogjuk meg őket. Sok kéztörlő papírt rakjunk a doboz aljára, MINDENNAP
frisset, erre a terítsük MINDENNAP a friss leveleket, vagy a boltból hozott\kunyerált levélpépet. A kisebb hernyóknak vágjuk csíkokra a
levelet, a kifejletteknek maradhat egészben. A hernyók egész nap esznek, ezáltal ürítenek is. Ha jól laktak, vagy alacsonyabb hőfokon lassul
az anyagcseréjük mozdulatlanul megmerevednek.

Létfontosságú a friss alom és a friss, nem szennyezett levél. A levelekről is essen néhány szó. Hosszas kísérletek bizonyították számomra,
hogy a mosatlan, vagy a mosott, ámde nedvesen hagyot levél az állomány szisztematikus, sokszor gyors legyilkolásáhához vezet, a
kifejezetten bakteriális fertőzésekre érzékeny mivoltuk miatt. Mit kell tenni?
Egyszerű és cseppet sem macerás…..2%-os hypo oldatban kell a leveleket két percig áztatni, majd többször átöblíteni hideg váltott vízben,
végül a leveleket egyesével teljesen szárazra törölni. Így betehetjük a nejlon zsákba, hűtőben nagyon sokáig eláll, és steril marad.
Ezzel a módszerrel, nulla elhalálozással sikerült többször is felnevelni a gyufaszál méretű egyedeket, kisujj méretűvé és feletetnem az utolsó szálig. Eperfa sem terem mindenhol, de aki kicsit is nyitott szemmel utazik, akár bent a belváros parkjaiban is találhat szép számmal forrást. gekkókért mindent, igaz?

Ha csak néhány hernyót veszünk, ami pár nap alatt elkopik, nem szükséges ennyire körültekintően eljárnunk. De megéri a macerát egy-egy „selyemkúra”. A növésben lévő állatot képes igen jól, biztonságosan „meglökni” az időseket formában tartani, magas víztartalmuknak köszönhetően gyorsan halad át a gekkón, ezáltal gyorsan hasznosul, és picit hashajtó hatása is van. Ezért a selyem utáni hígabb ürülék teljesen normális és egészséges. 

Viaszmoly lárva

Erről a csemegéről fontos sokat tudni. A viaszmoly lárva méhek kaptárába betolakodó molyféle hernyója. Az egész világon elterjedt, a
méhekben sok kárt nem tud okozni, ugyanis egy egészséges kaptár lakói kordában tartják az állományt. A viaszmoly megjelenésre pont
ugyanúgy néz ki, mint bármelyik apró termetű barna molyféle. A különbség annyi, hogy lárva állapotban kizárólag a méhkaptár
propolisz tartalmú méhviaszát rágják, tehát a ruháink maximális biztonságban vannak előlük, ezért ne féljünk megvenni! A legzsírosabb,
közepes fehérje tartalmú takarmányállat. Ha sok viaszmolyt etetünk az elhízáshoz, sőt extrém esetben teljes rászokáshoz vezethet. Még is rendkívül hasznos, szinte gyógy tápláléknak minősül!

Kereskedelmi forgalomban olyan viaszt vegyünk ami fekete „szurkos” színű méhviaszon van tartva.Létezik számukra is „chow” amivel be lehet csapni őket, illetve a tisztított, ipari méhviaszt is előszeretettel rágják, de a PROPOLISZ az, ami gyógyszerré teszi.A propolisz, más néven méhszurok a méhek fegyvere, építőszere, fertőtlenítő szere egyben. Nem nektárból állítják elő, hanem fák rügyeiből gyűjtik. Antibakteriális, gombaölő, fertőtlenítő, magas csersav tartalmú, ásványanyagban, B-vitaminokban gazdag természeti csoda, ami nem kérdés, gekkóba jutva igen-igen hasznos!

Ezért fontos, hogy valódi méhviaszon tartott lárvával etessünk rendszeresen, de alakalomszerűen.

Tartását abban az edényben végezzük, amiben megvásároljuk. Szökési képessége egyedülálló, a legapróbb lyukat is megtalálják és át is
préselik magukat rajta, vagy ha tehetik, kirágják és azon a lyukon tűnnek el.

Ne tegyük hűtőbe, tartsuk inkább hűvösen, ha tehetjük. A méhek zsizsegéséhez, a kaptárak relatív 30fok körüli hőmérsékletéhez vannak
szokva, tehát a hidegben hibernálódnak.

A bebábozódott, majd kikelt lepkét is élvezettel lődözik kedvenceink, tehát nem megy kárba a
megvásárolt elemózsia, ha nem fogy el időben, akkor sem.

Az anyagot összeállította: Széll Tamás - ezúton is köszönjük